Tíz éves az Egri Csillag

Egerben a szőlők sokszínűségének köszönhetően a házasítások készítése régi hagyományokra tekint vissza. A borvidéken nincs egy kiemelt fehérszőlő-fajta, ami önmagában, területileg és mennyiségileg is meghatározó lenne, viszont az ültetvények közel 45%-án fehér fajtákat művelnek. Ebből adódott a felvetés, hogy a legemblematikusabb boruk, az Egri Bikavér mintájára egy házasított egri fehérbort kellene a pincészeteknek készíteni, méghozzá közös márkanév alatt.

Az – addig főként vörösborairól ismert – Egri borvidékről így tehát 2011-ben kóstolhatták a borkedvelők az Egri Csillag első évjáratát. A kezdetekkor tíz pincészet csatlakozott, majd az egymást követő években ez a szám fokozatosan nőtt, és ma már legalább 25 birtok Egri Csillag borai közül válogathatnak a fogyasztók.

Az Egri Csillag minimum négyféle szőlőfajtából álló házasítás, amelynek legalább a felét Kárpát-medencei fajták teszik ki. Három kategóriát különböztethetünk meg: a classicus, a superior és a grand superior, mind száraz borok. A classicus általában friss, üde, intenzív gyümölcs- és virágaromákat lehet érezni benne. A superior már egy koncentráltabb, hordós érlelést kapó tétel, a grand superior pedig attól lesz igazán izgalmas, hogy minden belekerült szőlő egy dűlőről származik.

Eltelt egy évtized, és ezalatt megismerték a bort, ami a magyar közösségi bormárkák közül az egyik legsikeresebb lett. „A következő időszak kihívása a csillag stílusának csiszolása, egységesítése lesz. Meg kell néznünk, hogy melyik palackok a legsikeresebbek, és az min múlik. Az aromatikán, a szerkezeten vagy a kommunikáción, és ahhoz kell igazítani a többit.” – mondja Gál Tibor borász

Évi egymillió palackig jutott az eltelt tíz év alatt a bortípus, amiből így meghatározó szegmens vált a borpiacon. A mennyiség és a három kategória miatt széles körű a vásárlói rétege, egyaránt megtalálhatók a nagy áruházak polcain, a prémium borfogyasztók pedig a borbárok, vezető éttermek itallapjain is találkozhatnak velük.

Fotó: Busák Attila